2. fejezet

Mikor odaértünk a napágyakhoz ledobtuk a cuccainkat és láttam Yoongit hátulról, ahogyan levette a felsőjét, és izmos hátán a tejfehér bőre csillant meg a napfényben... sokkal, de sokkal szebb volt mint azt gondoltam... mocskos gondolatok kezdtek bennem mozogni... azonnal végignyaltam az ajkaimat ennek láttára. Yoongi hátrafordult és látta, hogy milyen sóvárgó szemekkel nézek rá. egyszerűen gyönyörű volt a látványa... hátrafordult, így szemből is végignézhettem kívánatos testét. Yoongi látta, hogyan nézek rá és odajött hozzám, majd megállt velem szemben és kb. 10 cm választott el minket és az ajkainkat is egymástól. Finoman pólóm alá nyúlt ujjaival és segített nekem attól megszabadulni. Miután végzett cselekedetével hátrébb lépett egy kicsit, hogy felmérhessen engem, majd megnyalta ajkait és íriszeimbe nézett. Kezeit előre nyújtotta és megfogta vele az enyéimet, hogy magához húzhasson és olyan közel jött, amennyire csak tudott. Ekkor ajkainkat kb. 2 cm választotta el egymástól. Láttam, tekintetét levezeti az ajkaimra és szinte fel sem fogtam, hogy mi is történt, de Yoongi az ajkaimra tapadt ajkaival, hogy párnácskáimat gondosan megpuszilgathassa, de egy lépéssel sem ment tovább... a nyelvét nem dugta át ajkaim közé... és én sem mertem valamiért kezdeményezni ezt... nem tudom miért... A libabőr is kirázott tőle. Annyira édesek voltak az ajkai, hogy innentől fogva mindig érezni szeretném... És legszívesebben soha nem engedtem volna el őt... Már nagyon kell nekem. Imádom. Mikor elváltak egymástól ajkaink, éreztem, hogy izzik köztünk a levegő... Megint egymás íriszeibe néztünk, majd Yoongi elvörösödött, kicsit elszégyellte magát és rám mosolygott. Nem láttam még ezt az arcát... de így is tetszett nekem. Egyik kezem elengedte, de a másikkal még mindig fogta a másik kezemet és elkezdett húzni maga után, hogy menjünk fürdeni. Elindultunk, majd útközben hátranézett rám, aztán megálltunk egy medence mellett és szólásra nyíltak az ajkai:

- Rohadj meg! - lepődtem meg szavain és elengedte a kezem, majd villámsebességgel két tenyere a mellkasomra csattant és lökött bele engem a medencébe... Akkora sebességgel lendültem és csapódtam bele a vízbe, hogy rézvörös lett a hátam tőle és égett... Nagyon fájt. Ő meg csak hasát fogva két kezével röhögött rajtam... Azt hittem megfullad, úgy nevetett. Nem volt vicces. Úgyhogy utánaszóltam:

- Tudod te kivel szórakozol bazdmeg?? Én Jung Hoseok vagyok baszki!!! Na várjál csak, amíg elkaplak te kis seggfej! - ordítottam utána és már pattantam is ki a medencéből, hogy visszakapja azt, amit csinált. De ő csak röhögött tovább, amin már nekem is nevetnem kellett és elkezdett előlem futni... úgyhogy kergetőztünk. Az egész délután hülyéskedve telt el. Nagyon boldog voltam! A nap végén az iskolánál váltunk el és kezet fogott velem, majd megkérdezte tőlem:

- Hoseok... mond csak, nem lenne kedved nálam aludni egyik nap? Mondjuk holnap? Vagy valamikor? - kérdezte, kíváncsian várva a válaszomat, hogy vajon bele megyek-e egy fiús "pizsama party-ba", estébe. - Persze! Majd megbeszéljük, de mennem kell, ne haragudj! Szia! Ugrottam nyakába, hogy utoljára ma érezhessem finom illatát és hozzábújjak, aztán elindultam.

- Szia Hoseok! – küldött egy puszit, amitől megint éreztem, hogy tutira elvörösödtem, és én is küldtem neki egyet, majd sietősebbre vettem a tempót, mert nem volt sok időm hazaérni, ugyanis 19: 00-kor van nálunk vacsora, és a sulitól 30 perc gyakorlásra lakok, és már 18:40 volt, mikor, muszáj voltam otthagyni őt. Így is nagyon kellett sietnem. Nem szeretek elkésni vacsiról, meg amúgy is… anya is mondta, hogy érjek haza vacsira, és nem is szeretek összeveszni a családtagjaimmal. Az „elválást”, búcsúzkodást sem így terveztem… már mindegy… Szerencsére időben értem haza, és vacsoránál is megkérdeztem anyát, hogy holnap este Yoonginál aludhatok-e, és persze megengedte, mert már nem az első, hogy az egyik „haveromnál”, ott szeretnék maradni estére. Vacsora után elmentem, hogy lefürödjek jó alaposan, felkészülve a holnapra. Nem is hittem volna, hogy ilyen könnyen elvehetem Yoongit Hyemitől vagy, hogy egyáltalán ilyen gyorsan el tudtam csavarni a fejét, elcsábítani, mikor tudtommal nem vonzódik a férfiakhoz. De azzal, hogy ajkaink találkoztak, meghazudtolta az egészet! Sőt, kimutatta, hogy érez irántam valamit. Hihetetlen. Szerintem holnap este simán a magamévá teszem, és Hyemi is eltűnik a képből. Nem tudom mennyire szereti a csajt, ha simán megcsalja velem. Nálam jobban őt a világon senki sem szereti! És most viszonozta is az érzést… ahh… annyira boldoggá tesz! Mostmár elég magabiztosságot szereztem, hogy bármit is megtegyek, és biztos vagyok benne, nagyon is remélem, hogy a jövőben együtt leszünk. Alig várom már a holnapot! Olyan együttlétben senkivel lesz része, mint velem! Miután gondolatmenetemet befejeztem és lefürödtem közben, mentem és álomba hajtottam a fejemet. Reggel frissen és erővelteli érzéssel ébredtem. Lementem a konyhába és megreggeliztem, majd miután semmi dolgom nem volt, felhívtam Yoongit, hogy vele is megbeszéljem, hogy akkor hogyan is legyen a „pizsamapartri”.

- Hellóka édes Hobi-Hobi! – szólt bele a telefonba, miután felvette azt. Nagyon meglepődtem, hogy így szólított meg. Ezelőtt még soha, de soha nem szólított meg ennyire édesen becézve. Hallottam a hangján az erotikát. Kurva szexi volt még így telefonon keresztül is a drága csilingelő hangja. Persze csak számomra volt az. Persze, hogy így szólított meg és ilyen hangnemben, egyből vágtam, hogy nincs ott vele Hyemi, mert ha ott lenne, akkor tuti biztos, hogy nem így veszi fel a teleont.

- Szióka Jégkása! – adtam neki egy kis becenevet, pöppet gúnyolódva.

- Jégkása? Ezt mégis hogy érted? Miért hívtál így? – vágta hozzám kérdéseit enyhe csalódással és dühvel teli hangján. Egy kicsit felbosszantottam, de nem sikerült nagyon.

- Azért mert… tudod, ha valaki rád néz, akkor olyan hideg és rideg vagy, még ha beszél is veled valaki. Akkor is bunkó vagy. Egy fucking jég. De meg lehet törni, hiába látszol olyannak, hogy nem lehet megtörni. Na ezért jégkása. Tehát jégkása, és ha rád néznek, tudják milyen fagyos vagy. De én belekóstoltam ebbe a jégkásába és hihetetlen édes volt. Hiába látszik kívülről olyannak, de belül édesebb, csodálatosabb és finomabb, mint a mennyország… leírhatatlan ez szavakkal, Épp csak megéreztem ezt az elképesztő dolgot. De remélem tövig meríthetem majd magam benne. El szeretnék veszni benne! – célozgattam, hogy mennyire is kívánom már őt. Szerintem sokkoltam Yoongit az előbbi mondandómmal, ugyanis a vonal túl végéről még a lélegzet vételét sem hallottam. Síri csend volt. Egy olyan 5-10 perc után vére beleszólt a telefonba.

- É… é… értem! Akkor… mondjuk, most van 12: 30 és gyere a cuccoddal együtt hozzánk 14: 00-re. Jó? – sóhajtott egy nagyot. Szinte láttam, hogy mosolyog a vonal másik végén. Most nagyon megleptem.

- Rendben, akkor én megyek is. Addig dolgozd fel azt, amit mondtam. Puszi életem! – kuncogtam a dolgon egy kicsit és nem vártam meg míg válaszol, hanem letettem. Szerintem, értette a „burkolt” célzásomat a dologra. Nem így szokta kezelni az ilyen helyzeteket, hanem ennél rosszabbul. Ez túl normális volt. Semmit sem szólt. Nagyon más velem, persze jó értelemben. Lehet hatással vagyok rá? Megváltoztatom lassan? Áhh… ugyan már… nem vagyok elég ahhoz, hogy azt a páncél falat áttörjem, amit maga köré épített. Na mindegy… hagyom is ezt a témát.

Egy új dolog (Taehyung and JungKook)

Egy új dolog

Tehát van két srác, Taehyung és JungKook. Nem ismerik egymást, csak látásból. Mindkettő két különböző helyen dolgozik, és reggelente munkába menet a járdán elsétálnak egymás mellett. Taehyung egy átlagos bolti eladó, JungKook pedig egy cukrászdában dolgozik és a kedvenc sütije a madártej szelet. Igen, minden reggel látják egymást, mert ellenkező irányban van a két munkahely és minden reggel szembe sétálnak egymással. Persze egy idő után már nem csak elsétáltak egymás mellett az utcán, hanem elkezdtek szemezni. JungKook kezdeményezte a dolgot egyik reggel. Ránézett Taehyungra, de csak egy kis pillantás erejéig. Taehyungnak ez feltűnt, mert ő is JungKookra pillanatot, de mikor meglátta, hogy JungKook is rápillantott, sőt mikor odanézett, JungKook már nézte ugye, elkapta a tekintetét Taehyung. És ez minden nap megismétlődött. Egy idő után ez a pillantás egyre hosszabb és hosszabb lett és Taehyung se kapta már el a tekintetét JungKookról. Idővel már Taehyung belepirult az állandó pillantásokba és még több idővel már JungKookkal összemosolyogtak. Egyre többször. JungKook már azon gondolkozott, hogy meg kéne ismernie. Meg akarta ismerni Taehyungot. Vagy csak egy kicsit megismerni, összebarátkozni vele. Tett is ez ügyben. Egyik reggel mikor egymással szemben sétáltak, mint minden reggel és megint mosolyogtak, de JungKook pontosan vele szemben sétált és nem akart kitérni Taehyung útjából, bárhogyan is próbálkozott a srác. Mikor egymáshoz értek és Taehyung próbálta kikerülni JungKookot, JungKook elé állt és megszólította:

- Szia! Bocsi... Lenne kedved megismerkedni velem?

- Öhmm.. Szia! Persze, Jó lenne, ha nem csak szemeznénk reggelente, ugye... - Taehyung kicsit zavarban volt. tetszett neki a srác. És szeretett volna vele megismerkedni. Sőt egy kicsit többet is szeretett volna a későbbiekben. Kicsit szégyenlős volt, meg nem is ismeri a srácot, de nagyon akarja. Ez számára egy új dolog, mert még nem táplált ilyesféle érzéseket egy fiú iránt. A saját neme iránt. De most miért ne?

- Igen... nos, akkor lenne kedved mondjuk ma délután négykor összefutni valahol? - JungKooknak is tetszett a fiúcska. De magabiztos volt. Arra gondolt, mi lenne ha a cukrászdába  vagy egy kávézóba meghívná. Nem tetszett még neki se srác. De Taehyungot szexinek találta. Fura volt neki, és nem is akarta elfogadni a tényt, hogy megtetszett neki egy srác. Ez egy új dolog. de ki szeretné próbálni, ha már így jött.

- I-igen. Persze! Mehetünk, de ha nem haragszol akkor most tovább kell, hogy menjek, mert nem akarok elkésni a munkahelyemről. Mondjuk négykor ugyanitt? - Nem akarta lerázni, de muszáj volt. Kell neki az a munka.

- Jó. Akkor szia! Négykor ugyan itt! - Kacsintott rá Taehyungra, Taehyung meg elmosolyodott és indultak tovább mind a ketten. Taehyungnak és JungKooknak is egész nap a másik járt a fejében. Mind a ketten nagyon várták már a találkozót. Délután négykor pontosan ott találkoztak ahol megbeszélték.

JungKook már előbb ott volt, mint Taehyung. Mivel kicsit várnia kellett, előkapta a telefonját és elkezdett azon pötyögni kicsit, amíg Taehyung oda nem ér. Taehyung mindig is ilyen gyermeki lélek volt. Ezt megmutatta JungKooknak is mikor odaért hozzá. Hátulról ráfogott a srác két vállára és a fülébe mondta hogy: - BU! - Amire persze JungKook szíve is kihagyott, mert megijesztette szerencsétlent... - Te meg mit csinálsz? - Kérdezte, mire JungKook éppen próbálta a szívverését lelassítani és a történteket feldolgozni. Majd nehezen Taehyung felé fordult és válaszolt a kérdésére:

- Haldoklok te idióta! - kapta el a nevetés JungKookot. Taehyung is nevetni kezdett. - Amúgy pötyögtem kicsit a telefonomon, amíg rád vártam. Arra gondoltam, hogy elmehetnénk valahova kávézni kicsit vagy valahova valamit inni. Vagy nem tudom... Na?

- Mondjuk elmehetnénk a Starbucksba! Jó lesz? Ott van kávé meg sütemény is. - Ajánlotta fel ötletét.

- Jó! Remek ötlet! Akkor mehetünk? - Örült magának JungKook, hogy nem neki kellett kitalálnia, hova menjenek. Taehyung rámosolygott és el is indultak. A kávézóban egymással szemben ültek le egy asztalnál. Mind a ketten rendeltek egy-egy kávét és süteményt is. Taehyung egy ismert süteményt rendelt, de JungKookon meglepődött, mert azt a süteményfajtát egyáltalán nem ismerte. Pedig édesszájú Taehyung és minden létező édes dolgot ismer... Vagy mégse? Inkább megkérdezte:

- Az meg mi a ...? Öhmm... Az meg mi? - kérdezte. mert majdnem azt mondta hirtelen felindulásból, hogy "Az meg mi a szar?". De nem akart csúnyán beszélni, úgyhogy átfogalmazta kicsit. Finomnak nézett ki, meg hab volt a tetején. De nem jött rá, hogy mi lehet az és még valószínűleg nem is kóstolta még.

- Madártej szelet! A kedvencem! - Válaszolta örömmel teli hangján JungKook és jóízűen bekapta a falatot villájáról. - Nem ettél még ilyet?

- Nem...

- Akkor tessék! Kóstold meg! - Nyújtotta felé a villáját rajta a sütivel. Taehyung hagyta, hogy megetesse egy falattal a sütijéből JungKook.

- Hmmmmmm.... Ez nagyon finom! - Csámcsogott Taehyung és JungKooknak feltűnt, hogy egy kicsit habos maradt Taehyung szája a falattól. JungKook kapott is az alkalmon, és szólt neki.

- O... Izé. Ott maradt egy kis... - JungKook nem tudta, hogyan fogalmazza meg. Zavarban volt, mert nagyon megkívánta Taehyung csókját... Szerinte hihetetlen szép szája volt a srácnak.

- Mi?? Hol?? Mi van? - Akadt ki egy kicsit, és már kezdte törölgetni a száját. De sehogy sem sikerült letörölni azt a kis habot. Nem találta, akárhogyan is mondta neki JungKook, hogy hol is van az a kis hab.

- Na? Sikerült? Leszedtem már?? - Kezdte zavartan érezni magát.

- Nem, még mindig nem jó. Na várj! Majd én! - És JungKook odahajolt és hüvelykujjával leszedte Taehyung ajkairól a habot, majd lenyalta az ujjáról azt. - Így már jó! - Mosolygott rá, és folytatta a sütije majszolgatását. Taehyung belepirult a történtekbe kicsit. Nem tudta mire vélni a dolgot, hiszen még csak most ismerkednek. De jól esett a gesztus neki. JungKook észrevette, hogy Taehyungnak pirul az arca.

- Csak nem meleged van? - kérdezte huncutul.

- Öhmm... De, izé... Egy kicsit meleg van itt tényleg. - Kereste a kifogást.

- Felmehetünk ez után hozzám ha gondolod... Ott melegebb lesz. - Kezdett célozgatni a dologra. - De előtte még itt ismerjük meg egymást egy kicsit, jó? - Nézett széles vigyorral.

- Jó, de ne ma. Szívesen elmegyek hozzád, de ma nem jó. Majd egyszer máskor jó? Bocsi. - Taehyung félt még egy kicsit, hogy már most JungKook lakásába menjen.

- Jó. Majd megbeszéljük azt is. Akkor kezd te! Mesélj nekem egy kicsit magadról. Mondjuk a neveddel kezdhetnéd, engem JungKooknak hívnak és téged hogy hívnak? - figyelte kíváncsian Taehyungot. Már várta miket árul el magáról a srác.

- Szia JungKook! Taehyung vagyok, Kim Taehyung...... - Taehyung szívesen kezdett bele saját történetébe és mesélt magáról JungKooknak. JungKook nagy figyelemmel és érdeklődéssel figyelte, hallgatta Taehyungot, ami idővel fordult, mert JungKookra is rákerült a sor, hogy meséljen és akkor Taehyung csinált pont ugyan így. Ez volt az első találkozásuk. Aznap megbeszélték, hogy minden délután beülnek és beszélgetnek. Így is volt. Azóta sok idő eltelt. Egyik délután miután befejezték az aznapi kávéjukat, JungKook megkérdezte Taehyungtól, hogy:

- Ma már van kedved meg időd feljönni hozzám? Egyszer már beszéltünk róla, hónapokkal ez előtt. Na? - Kérdezte kíváncsian.

- Igen, emlékszek rá. Szerintem jó, ma nincsen semmi dolgom. Mehetünk! - Mosolygott JungKookra. Úgy érezte, hogy már eléggé jól megismerkedtek. Már nem félt fel menni hozzá. És ennyi idő elteltével egyre jobban és jobban megtetszett neki JungKook és JungKook is ugyan így volt vele. Felálltak az asztaltól és miután kiértek, JungKook vette a bátorságot és Taehyung szemeibe nézett, majd megfogta a kezét. Taehyung JungKook kezére nézett, amivel az övét megfogta, majd visszanézett JungKook szemeibe és mosolygott és viszonozta. Összekulcsolta ujjaikat. Mind a ketten csak mosolyogtak és elindultak JungKook lakása felé. Mikor odaértek, JungKook udvariasan megkínálta mindenfélével Taehyungot és nem tudták, hogy mit csináljak. JungKooknak eszébe jutott, hogy mi lenne ha videó játékoznának. Taehyung beleegyezett. Fogták a konzolokat és elkezdtek játszani. Ki tudja miért, de mindig JungKook nyert. Taehyungot nagyon idegesítette már, hogy egyszer sem nyer a játékban, pedig biztos nem nehéz, csak JungKook túl jó benne. A sokadik menet után letette a konzolt Taehyung és ellökte JungKookot és felé mászott:

- Bazdmeg, hagyjál már egyszer engem is nyerni! - Kiabált, de nem komolyan.

- Nem tehetek róla, hogy béna vagy! - Nevettet Taehyung szemeibe. Taehyungnak ez nem tetszett, hogy JungKook kineveti, úgyhogy kisebb birkózást indított JungKookal. Addig birkóztak, amíg JungKook felülre nem került és lefogta Taehyung kezeit a feje mellett és mélyen a szemeibe nézett. Taehyung viszonozta a pillantást, de nagyon gyorsan elkomolyodott.

- Most meg mi van? - kérdezte értetlenül, mert furcsa csillogást látott JungKook szemében. Mintha fel akarná falni... Para volt.

- Nem is tudtam, hogy ilyen szép szemeid vannak.. - aztán lejjebb vitte a tekintetét és alaposan szemügyre vette Taehyung ajkát...

- Mi van? Hallod miről beszélsz JungKook? Megártott a sok játék? Eressz már el! - Rémült meg, bár igazából tetszett neki a helyzet... Szívesen lekapta volna. JungKook nem válaszolt és nem engedte el Taehyungot. Nagy lett a csend és mindketten egymást bámulták, addig, amíg JungKook döntött és lassan közelebb hajolt és lágy puszit adott Taehyung ajkára. Taehyung érezte, hogy JungKook szorítása lazul, így kiszabadította kezeit és JungKook nyakát átkarolta vele, hogy magához húzhassa és megcsókolja.

- Bocsánat. - Sütötte le szemeit Taehyung.

- Mi az? Van valami baj? - Kérdezte JungKook, mert látta Taehyung arckifejezésén, hogy valami nem jó...

- Nincs.... csak.... - Nézett el.

- Mi az? - Kerekedtek el szemei. JungKook nem értette mi a baj. 

- JungKook! - Pillantott újra rám és egyre pirosabb lett.

- Mondd!

- Nyomsz. - JungKook csak pislogott... Nem értette mire gondol hisz, nem rajta támaszkodott. - Odalent JungKook!

- Mi? - nézett le. Ahh fene! Mért pont ma kellett ilyen lenge nadrágban flangálnia JungKooknak?

- Ahhm.... JuungKoookh...

- Az ég szerelmére, ne nyögj nekem ilyen kéjesen! - kelt volna fel róla, de Taehyung megfogta JungKook felsőjét. - Mit csinálsz? - lepődött meg.

- És mi lesz, ha..... ha tovább nyögdécselek? - pislogott, miközben megnyalta alsó ajkát.

- Mért csinálod ezt? - nyelt nagyot JungKook, mert már úgy letámadta volna. De nem akarta megrontani Taehyungot.

- Mert...... JungKook nekem az elmúlt időben nagyon megtetszettél és beléd szerettem... Szeretném ha...

- Mit? - Értetlenkedett JungKook... Bár tudta miről beszél Taehyung, mert már neki is nagyon rég ezen van az agya...

- Hogy... Nem csináltam még, de szeretném, ha... Azt. - Pirult el Taehyung.

- Nem mondod, hogy tényleg szeretnéd is? Bevallom.. Én is már rég óta várok erre... És hát.. Szintén nem csináltam még.. Fiúval... - Tette vallomását JungKook Taehyung felé.

- De igen. Szeretném. Nem tudja meg senki. Kérlek JungKookh! - Nyafogott, mert ő is nagyon nagyon rég óta akarja és ezt most nem hagyja annyiban elveszni.

- Nem is tudom Taehyung... lehet ezt nem kéne! - Hitetlenkedett JungKook... Félt, hogy esetleg fájdalmat okozna a fiúnak, vagy nem csinálná jól...

- JungKooookh! Ahhh! - tette terpeszbe lábait, majd térdei közé fogta JungKook csípőjét, hogy ne tudjon megmozdulni, miközben újabbat nyögött. Direkt csinálta. Erre várt már mióta és biztos volt benne, hogy igazából JungKook is nagyon akarja már.

- Nehh..... Taehyung. Neked kéne észnél lenni. Te vagy az idősebb.

- De én most akarlak JungKook. Mutasd meg nekem, hogy milyen jó vagy! Had érezzelek! - Kész. Ennyi elég volt JungKooknak. Tényleg nem bírt már magával, pedig megpróbálta. Ott ágaskodott JungKooknak, mégis szembeszegült, de egy ilyen kérésnek hogyan állhatna ellen? Ahogy csimpaszkodott Taehyung JungKook pólójába, tényleg feladta JungKook a küzdelmet. Taehyung ajkaira mart, miközben hevesen fújtatott. Isteninek érezte Taehyung csókját. Taehyung igyekezett lépést tartani JungKookkal és követni mozgását, mialatt lassan vetkőztetni kezdte JungKook Taehyungot. JungKook bebújtatta ujjait Taehyung pólója alá, amivel újabb nyögéseket csalt ki Taehyungból. Taehyung JungKook hajába túrt egyik kezével, másikkal pedig lesimított JungKook oldalán, majd a lenge kosaras nadrágján keresztül ráfogott JungKook merevedésére, mire elszakadt Taehyungtól JungKook

- Ahh Taehyung! - Mordult fel JungKook, mire ő is újabb vékony nyögést hallatott. - Hogy lehetsz ilyen édes?

- JungKookhh! Nem bírom. Szűk. - Mozgatta lassan kezét Taehyung JungKook legérzékenyebb részén.

- Azonnal segítek rajtad, csak.... - Fogta meg törékeny csuklóját Taehyungnak és elvette merev tagjáról - Pihentesd kicsit a kezed!

JungKook lejjebb kúszott picit Taehyungról, hogy el tudjam kezdeni levenni Taehyung nadrágját, Taehyung pedig kihasználva JungKook helyezkedését, lassan lehúzta JungKookról a pólóját. Ujjaival végigsimított JungKook vállán, majd kulcscsontját kezdte cirógatni és alsó ajkát harapdálta. Nagyon kívánhatta JungKookot, mert csípőjét direkt megemelte, hogy könnyebben megszabadíthassa JungKook Taehyungot a nadrágjától. Amikor pedig, vissza akart mászni JungKook Taehyung fölé, Taehyung saját boxere pántja alá nyúlt és levette.

- Ohh JungKookhh!

- Vedd le te is! - Emelkedett fel Taehyung és vetkőztetni kezdte JungKookot.

Megszólalni se tudott JungKook Taehyung bátorságától, hiszen szinte azonnal megfosztotta Taehyung JungKookot a nadrágjától, majd becsúsztatta kezét Taehyung JungKook péniszéhez. Ahogy ujjai körbefonódtak JungKook férfiassága körül, JungKook felmordult, amit egy újabb vékony nyögése követett. Mért ilyen észveszejtő JungKooknak Taehyung? JungKook már nem bírja tovább...

- Aaaaah! - kelt fel JungKook és levette ő is alsóját, miután párszor megmozdította kezét férfiasságán Taehyung. - Gyere! - ült sarkára és magához húzta JungKook Taehyungot.

Taehyung gondosan JungKook férfiassága fölé helyezkedett, de éppen hogy csak érintette bejáratát Taehyungnak JungKook. Nem akart még fájdalmat okozni neki, ezért mialatt Taehyung JungKook vállain támaszkodva megcsókolta JungKookot, addig JungKook közben segített Taehyungnak megmaradni abban a magasságban és egyik ujját becsúsztatta JungKook Taehyungnak.

- Nhhh.... JungKoookhh! - Szakította meg nyelveik harcát Taehyung.

- Nehhh! Gyere vissza! Szomjazokhhh. Segíts csillapítani! - Szinte könyörgött újra mézédes csókjáért JungKook és lassan meg is kapta.

Remegve bár, de újra ajkaira tapadt JungKooknak Taehyung. Nagyon igyekezett JungKook, hogy Taehyung csak arra figyeljen, és ne a benne munkálkodó ujjaira JungKooknak. Hamar el is érte célját JungKook. Már Taehyung falta JungKookot, amikor JungKook második ujját is Taehyungba vezetve, belenyögött Taehyung JungKook szájába. Taehyung JungKook hajába túrt, mialatt megfeledkezett arról, hogy saját magát tartsa, így teljes súlyával nehezedett JungKook karjaiba. Kihasználva figyelmetlenségét, JungKook kihúzta Taehyungból ujjait és lassan elkezdte JungKook ráengedni kőkemény péniszére.

- Haaaaaah! JungKooookhhh! - Vetette hátra fejét Taehyung egy hosszú, elnyújtott nyögés kíséretében, ahogy megérezte magába JungKookot.

-Ne ne ne! - Tartotta meg JungKook, mert Taehyung vissza akart dőlni a földre. - Így jobban érezlek. Kapaszkodj a vállamba! - Engedte JungKook még lejjebb, mire Taehyung JungKook nyakába temetkezett.

-Nnnghhh.... J-JungKookhh! - Nyögdécselt megszakítás nélkül.

Ahogy tövig merült JungKook Taehyung teste által nyújtott gyönyörébe, JungKook megállt egy pillanatra. Teljesen JungKookra feszült Taehyung szűk forrósága és ezt nem bírta koncentrálás nélkül JungKook. Behunyta szemeit JungKook és nagyot sóhajtva JungKook mozdított Taehyungon egyet. Kapkodták a levegőt, miközben egyre bátrabban lovagolt Taehyung JungKook ölében. Éppen megtalálta JungKook Taehyung gyönyörközpontját, amit egy újabb hangos nyögéssel jelzett Taehyung JungKooknak, mikor JungKook földön heverő nadrágjának a zsebében megszólalt JungKook a telefonja.

- Nhh nem veszed fel? - állt meg.

- Mért tenném? Épp szeretkezünk. - Nézett kicsit furán JungKook Taehyungra, mert pont leszarta, hogy hívják.

- És ha fontos?

- Ahhj! Ha ennyire szeretnéd. - Terítette le a földre Taehyungot JungKook, miközben vigyázott JungKook arra, hogy ki ne csússzon belőle, majd megkereste a telefonját. - Mi azhh? - Szólt bele.

- Szia JungKook! - Köszönt rá Hoseok. - Baj van?

- Mi? Nem dehogyishh. - Igyekezett koncentrálni JungKook, de Taehyung megmozdult, ami nem segített rajta. Szabad kezével JungKook azonnal megfogtam kemény férfiasságát és folytatta. - Mit szeretnél? - Kérdezte, mialatt lassan mozogni kezdett JungKook Taehyungban.

- Csak azt, hogy mit vigyünk nektek? - Ekkor esett le JungKooknak, hogy ma Jiminnel meg a többi sráccal van találkozója 2 óra múlva. De nem aggódott, addigra úgyis végez.

- Tök mindegy. - Kínozta tovább ezalatt JungKook Taehyungot, aki alig bírta visszafogni édes kis hangját.

- Biztos?

- Biztos Hoseok. Jöhet bármi. Felőlem hotdog is lehet.

- Oké. Jimin is beleegyezik? Csak mert ő nem vette fel.

- Nagyon elmerültünk a dolgokban, - Lökött rajta egyet és látta, hogy Taehyung hihetetlenül küzd, hogy csendben maradjon. - de neki is jó bármi.

- Rendben. Na szia! - Tette le a telefont és JungKook is ledobta a földre, mire Taehyung újra hangos lett. - Nyögh! Imádomhhh! - emelte fel lábait Taehyungnak JungKook, majd mozogni kezdett. Taehyung JungKook vállaiba kapaszkodott, mialatt JungKook csak döngette és Taehyung megállás nélkül nyögdécselt. Taehyung lehúzta JungKookot ajkaihoz egy szenvedéllyel teli, kemény, élvezetes és heves csókra, majd mikor már nem jutottak levegőhöz, csak homlokukat és orrukat összeérintve élvezték a másikat. JungKook újra eltalálta Taehyung gyönyörközpontját és Taehyung háta ívbe feszült, ezáltal kicsit elszakadt JungKooktól, JungKook pedig megremegett, ahogy Taehyung JungKookra szorított. JungKook tovább mozogott, minden egyes alkalommal elérve a Taehyung számára legkellemesebb pontot, és Taehyung JungKook nevét kezdte nyögni.

- Junghh... JungKookhh... még egy kicsit. Otth! - Vonaglott JungKook alatt Taehyung. Könyörgése volt JungKooknak a kegyelem döfés. Utolsó, erőteljes lökésénél JungKook, olyan mélyre jutott Taehyungban, mint eddig még soha, és szinte egyszerre élveztek el. JungKook lélegzete el is akadt a már nagyon régóta át nem élt érzéstől, de ez még jobb volt a megszokottnál JungKooknak. Nem hitte volna, egy sráccal jobb lesz, mint bármelyik lánnyal. Új volt még neki, de mindig ezt akarta érezni. Jobban tetszett neki ez az újj dolog, de Taehyung is hasonlóan volt ezzel, mint JungKook és minél többször akarta érezni, mert ezt az érzést Taehyung nem tudta semmihez sem hasonlítani. Együk sem bánta meg, hogy ezt az új dolgot kipróbálta. JungKook kezei erőtlenül hullottak a földre, miközben hevesen lélegzett.

- JungKookhh... - Nyelt nagyot Taehyung. - J.... jól vagy? - De nem válaszolt JungKook, csak hümmögött és bólogatott, miközben szemeit lehunyva tartotta. - JungKookhhh!

- Nem csakhh.... pletyka volt. - Érintette ujjait szájához JungKook. Most JungKook csak feküdt a földön, míg Taehyung még mindig ült kemény büszkeségén, JungKook mellkasára támaszkodva. - Ohhm. - Pirult el JungKook. - Édes vagy.

- Te pedig hatalmas. - És Taehyung ezzel a mondatával, ismét elkezdett mozogni JungKookon, JungKook pedig megfogta két kezével Taehyung seggét, keményen belemarkolva és segített neki mozogni. Mind a ketten nyögdécseltek ismét. Taehyung JungKookon lovagolva hátravetett fejjel és becsukott szemekkel élvezte JungKook nagyságát, JungKook pedig amikor csak tudott, annál erősebben húzta magára tövig Taehyungot, majd hamarosan már másodszorra élveztek el együtt. Mind a ketten nagyon elfáradtak és le voltak izzadva. Taehyung nem szállt le JungKookról és óvatosan rádőlt JungKook mellkasára és átölelték egymást. Egymás nyakába lihegtek, pihentek.

- És most hagyd abba! Mára elég volthh... Mássz le rólam óvatosan! Nem szívesen hagyom abba, de a barátaim várnak... muszáj mennem... Neked is muszáj Taehyung. De ígérem, hogy ezt még be fogjuk fejezni máskor... És többször is megtehetnénk... Imádlakhh!- másztam le róla óvatosan.

- Hahh! Képes lennél még most folytatni? Én is imádlak JungKook és szerintem is többször kéne csinálnunk... - Taehyung óvatosan felült, amire JungKook nagyot nyögött, majd lassan leszállt meredező ékességéről JungKooknak és leült.

- Jelenleg akármennyire, de azt te nem bírnád és amúgy sincs rá időnk, időm Taehyung. Tényleg ne haragudj rám... most tényleg képes lennék akárhányszor jól megbaszni... - Ült JungKook Taehyung mellé és gyönyörködött JungKook Taehyung látványában. JungKook azt gondolta, hogy: "Milyen.... hahh... felzabálom, ha még sokáig meztelenkedik."

- És most? - Pillantott Taehyung JungKookra.

- Akkor.... hmm... gyere! - Állt fel lassan JungKook és húzta magával Taehyungot.

- Hová? - Kérdezte értetlenül Taehyung, de látta JungKook szemeiben azt a kis huncutságot.

- Avassuk fel a fürdőt! Muszáj lezuhanyoznom, így nem mehetek el. Fejezzük be azt amit elkezdtünk. De ha jössz velem, akkor nem tudod, mire vállalkozol. - És bevonszolta Taehyungot JungKook a zuhanyzóba.

- De igen, tudom. Rád! - És nyelvük ismét összefonódott és folytatták ott, ahol abbahagyták.